A reklámvers, mint alkalmazott művészet
Kategória: Reklámtörténet
9 dollár 9 másodpercért – A világ első TV reklámja
Az első kereskedelmi televíziós reklám 1941 július 1-jén, 14 óra 29 perckor került képernyőre az Egyesült Államokban
Így szeresd az ügynökséged!
David Ogilvy tanácsai az ügyféloldalnak
Szexizmus újratöltve: Mad Man hirdetések egy párhuzamos univerzumból
Eli Rezkallah, a Plastik Magazine 31 éves kreatívigazgatója az ’50-es évek print hirdetésein keresztül mutatja meg, mi történik, ha egy szexista világban felcserélődnek a nemi szerepek.
„Hatalmas korty az emberiségnek” – Kólaháború a világűrben
1985 július 29. és augusztus 6. között a Challenger űrrepülőgép fedélzetén ádáz csata dúlt a két legnagyobb kólagyártó cég között.
A titokőrző reklámhordozó – a levélzáró reklámbélyeg meséje
A XIX. században, német területen jelent meg a levélzáró reklámbélyeg, ami a gyufacímkével versenyez a legapróbb sorozatgyártású reklámhordozó címért.
Parfüm és traszcendencia – Parfümreklámok egy értékkutató tudós szemével
Hankiss Elemér (1928-2015) filozófus, szociológus Az emberi kaland című könyvében vizsgálta a mítoszok és a parfümök kapcsolatát. A parfüm hirdetéseket egyfajta mitológikus rendszerben értelmezte, melyben ősi szimbólumokat és archetípusokat azonosított.
A boszorkány, akinek jók voltak a marketingesei – A Blair Witch Project sztori
Kevés olyan kultikus horrorfilm van, mint az összesen 35 ezer dollárból leforgatott The Blair Witch Project (magyarul: Ideglelés). Nem csak a film, hanem a promotálásához alkalmazott marketing stratégia is egészen boszorkányos.
A MÜSZI legendája
Mese a kalapos fickóról, aki csettintve kimondta a varázsigét és felbolydult az egész ország.
„Fújd az arcába a füstöt és bárhová követni fog” – Szexizmus a reklámokban
Az eltérő nemi szerepekre épülő, a nőket tárgyiasító, gyengének, másodrendűnek, a férfi játékszerének beállító szexista reklámozás az 50-es években bontakozott ki Amerikában.
„Az információ lőszer”
2014-ben egy kanadai újságírókat tömörítő szervezet (CJFE) elgondolkodtató hirdetés-sorozattal hívta fel a figyelmet a sajtószabadság fontosságára és az információ pusztító erejére.
Halállal riogatnak a munkavédelmi plakátok
Mint egy szappanopera: dráma, vér és összeesküvés az ipari (tűz -és munkavédelmi) plakátokon
Menőbb, mint Van Damme spárgája a Volvo kamionokon
A 80-as éveknek is volt hasonló akcióhőse egy őszülő halántékú angol copywriter személyében.
Mi az: piros, fehér és nyolc szóból áll?
Hát persze, hogy David Abbott The Economist sajtóhirdetése, a kreatív szövegírás etalonja!
„Az űrhajósok itala”
Az Apollo-program idején, különösen a ’69-es holdra szállást követően számos amerikai márka próbálkozott azzal, hogy termékeit összekösse a kozmosz meghódításával. „Az űrhajósok italaként” polcokra kerülő Tang azon kevés márkák egyike, amely valóban köthető az amerikai űrprogramokhoz.
„Mert ismertelek téged egész életemben.” – David Abbott és az érzelmi márkaépítés
David Abbott, az Abbott Mead Vickers BBDO társalapítója minden kétséget kizáróan a világ egyik legismertebb és legnagyobb hatású szövegírója. Talán még ennél is több: egy kreatív zseni, akinek munkáit átjárja az intelligencia, a szellemesség és a humánum
„Szép hölgy szív nélkül” – A számolócédula meséje
A két világháború közötti időszakban élte virágkorát egy rendkívül bájos, sokszínű, de céda reklámhordozó, a számolócédula
„Itt az ideje csinálni valamit azzal az átkozott órával!”
A reklámtörténet egyik leghíresebb headline-jának is meg van a maga története. Hol és hogyan gyűjtött inspirációt Ogilvy a Rolls-Royce hirdetéshez?
Holdséta és lágytojás: de mi a közös bennük?
Omega Speedmaster „Moonwatch” sajtóreklám a ’70-es évekből
Így neveld a Tisztelt Utazóközönséget!
A villamosplakátok igazi egyéniségek: amolyan angolkisasszonyok a reklámfelületek között
