Az Omega 2013-as imázsfilmjében a világunk nem más, mint egy mechanikus óraszerkezet, amely részeiben és egészében is tökéletes mestermunka.
Vajon hogyan lehet egy forradalmi technológiai újdonságot lefordítani a mindennapok nyelvére? Az Omega koaxiális gátszerkezete bármennyire is fontos állomás a mechanikus óraművek fejlődésében, kommunikációja kis túlzással éppolyan nagy kihívás volt, mint magának a gátlóműnek a megalkotása.
Az Omega integrált marketingkommunikációs stratégiája három lábra épült: a szaksajtóban illetve szakmai blogokon a technológia részletes bemutatása volt a hangsúlyos, míg az általános (kereskedelmi) kommunikációban inkább a fejlesztéssel járó termékelőnyökre hívták fel a figyelmet. A milánói MHMNS ügynökség feladata pedig a technológia lefordítása volt az érzelmek nyelvére.
Az álomszerű, 70 másodperces, 3D-s animáció voltaképpen allúziók sorozata, mely a márka történetének mérföldköveit fűzi egybe.
Ez az univerzum a kiemelkedő emberi teljesítmények fogaskerekeiből épül fel. A kerékrendszerek, dátumtárcsák, billegők, hidak és hajszálrugók alkotta világ csupa élet, dinamika és egymásra hatás.
Az óceánok és a Hold meghódítása, az olimpiák kiemelkedő emberi teljesítményei voltaképpen a Nagy Emberi Kaland szívet dobogtató, különleges epizódjai. Olyan pillanatok ezek, amelyek összeforrtak a márka 170 éves történetével. Ezeket a történeteket az imázsfilmben kis fogaskerekek keltik életre, amelyek végül összeállnak egyetlen, tökéletes óraszerkezetté.
A briliánsan kidolgozott animációt Harry Gregson-Williams zenéje (amelyben néhol mintha visszaköszönne a Lord of the Rings egyik zenei motívuma) teszi teljessé.
„There are movements so perfect, you’d hardly think they were made by humans”
Thanks for helpful article!