Segítheti-e egy nyelvtanilag helytelen mondatszerkezet, vagy a nem megfelelő helyesírás a márkaüzenetek átadását?
Egyre gyakrabban találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a hirdetők – tudatosan, rosszabb esetben „tudattalanul” – „rossz” helyesírást alkalmaznak termékeik, vagy szolgáltatásaik eladása érdekében. Vajon a helyesírási hibákat tartalmazó, vagy slendriánul megfogalmazott reklámszövegek mennyire képesek hatékonyan megragadni az emberek figyelmét?
A marketing nyelvtana nagyrészt helyzetfüggő, és nem mindig kell a merev szabályokhoz ragaszkodni, de…
Vajon a nyelvtanilag helyes „hirdetéstől” való eltérés többet árt, mint használ?
A Pareto-elvvel (80/20 szabály) a szövegírók igazolni tudják a nem szokványos nyelvtan használatát. Eszerint az emberek 80 százaléka, akik „rossz” helyesírással írt marketingkommunikációs tartalmakkal találkoznak, vagy nem ismerik fel a hibát, vagy felismerik, de nem foglalkoznak vele.
Segíthet a fiatalabb célcsoportok megszólításában, lehetővé téve a marketingesek számára a normáknak való megfelelés nélküli kommunikációt a Z-generáció tagjaival.
Az online marketing világában egyesek szerint a helyesírás nem kulcsfontosságú. Különösen tetten érhető azon cégek esetében, amelyek fiatalabb célcsoportoknak hirdetnek: a tone of voice nem csak kötetlenebb, lazább és humorosabb, de a tökéletes mondattan is gyakran háttérbe szorul. David Ogilvy ugyan már nem élte meg a digitális média térnyerését, mégis azt mondta:
„Nem ismerem a nyelvtan szabályait. Ha megpróbáljuk rávenni az embereket, hogy tegyenek valamit, vagy vásároljanak valamit, úgy gondolom, hogy az ő nyelvüket kellene használnunk.”
A 20 százalék kisebbség persze „jelezheti” a hibákat, de ezzel gyakorlatilag felhívják a figyelmet a hirdetésre, növelve a termék/szolgáltatás ismertségét vagy az eladási mutatókat.
A nyelvtan fontosságát a marketingben sem lehet túlbecsülni
Bármennyire is engedékenyek lettek a szabályok az elmúlt évtizedek alatt, vannak olyan nyelvtani hibák, amelyek a marketingben nem helyénvalóak (például hírlevelekben, termékleírásokban, sajtóközleményekben). A nyelvtani szabályoknak a tartalommarketingben is fontos szerepe van, mivel hatással vannak a felhasználói élményre.
A hibák megkérdőjelezhetik a vállalat, vagy egy szakértő hitelességét és professzionalizmusát (nem veszik a fáradságot, hogy lektorálják a kampányaikat, nem tekintik egyformán fontosnak a tevékenységük minden aspektusát, stb.), nem beszélve arról, hogy online szövegek esetén az „elírások” még a tartalmak rangsorolását és a konverziós arányokat is befolyásolják.
Arra is számos példa van, hogy a helytelen nyelvtan használata alááshatja a márka hitelességét. Charles Duncombe e-kereskedelmi vállalkozó szerint: „… az élvonalbeli vállalatok a régimódi készségektől függenek” és egyetlen helyesírási hiba akár a felére csökkentheti az online eladásokat. A legrosszabb opcióként ezek a negatív első benyomások azt is befolyásolhatják, hogy a leendő potenciális fogyasztó egyáltalán kapcsolatba lép-e vállalattal.
A Global Lingo cég tanulmánya rámutatott, hogy a brit fogyasztók 74%-a észreveszi a hibákat a weboldalakon. 59%-uk nem vásárolna, illetve nem venné igénybe olyan cég termékeit/szolgáltatásait, amely helyesírási hibákat vét a weboldalán. A Disruptive Communications tanulmánya szintén rámutat, hogy a felhasználókat többnyire bosszantja a rossz nyelvtan és helyesírás. Ez azt sugallja, hogy azok a vállalatok, amelyek kevesebb hibát követnek el, általában sikeresebbek a versenytársaiknál.
Szóval, kinek van igaza? A reklámszakértőnek vagy a vállalkozónak? Talán mindkettőnek. De miért kockáztatnánk? Egy kihagyott vessző vagy egy rosszul leírt szó döntő tényezőnek bizonyulhat a siker és a kudarc között.
Rita további írásait a marketingtitkok blogon itt találod.
