A 10:10-es paradoxon

Miért vannak a karóra reklámokon a mutatók 10:10 -es állásban? Vajon mi „kényszerítette” a reklámszakmát erre a szabályra?

Sokféle elképzelés létezik azzal kapcsolatban, hogy miért állnak a mutatók 10 óra 10 perc állásban a  karóra reklámokon. Vannak, akik különféle híres emberek halálának időpontját vélik felfedezni ebben a szokásban, mások történelmi eseményekre történő utalásként értelmezik.

A legelfogadhatóbb magyarázat szerint az ok az esztétikumban keresendő: a mutatók 10:10-re állítva szimmetrikusan keretezik és kiemelik a 12 óránál található logót. Ez a mutatóállás nem takarja ki a számlap többi részét (például a dátumablakot, a másodlagos tárcsákat, vagy a komplikációkat), amelyeket jellemzően 3, 6, vagy 9 óránál helyeznek el a számlapon. A 10 óra 10 perces állásban a mutatók ráadásul olyan érzést keltenek, mintha egy mosolygó arcot néznénk.

A  XX. század elején még nem találunk egységes mutatóábrázolást a reklámhordozókon. A gyártók többféle megoldással éltek, ezek között a mutatók szimmetrikus beállítása csak egy volt a sok közül.

10:10-es szabály

A  ’10-es és a ’20-as éveiben számos márkánál (pl. Elgin, Hamilton, Waltham)  elterjedt a mutatókészlet szimmetrikus (és a 12 órához igazított) elrendezése a számlapokon.

A 10:10-es beállítás régi reklámokon
Elgin zsebóra reklám, Elgin National Watch Co., print, cca. 1900

Egyes márkáknál (pl. Ingersoll, Bulova) olyan megoldásokat is találunk, ahol az óramutatók nem felül, hanem alul vannak rögzítve, többnyire  szimmetrikus helyzetben (8:20) Ez a „lekonyuló” mutatóállás egyesek szerint inkább  szomorú arcot formáz,  azonban kétség kívül meg van a a maga gyakorlati szerepe: a mutatók szimmetrikus ölelése felhívja a figyelmet a hangsúlyozni kívánt részletekre,  például egy technikai újdonságra.

Ingersoll zsebóra reklám, Robt. H. Ingersoll and Brother, 1905. A kép forrása: periodpaper.com

A mutatók egyértelműen fontos szerepet kapnak a reklámokban: a közrefogott számlapterületre irányítják a figyelmet.

10:10-es mutató beállítás Omega reklámokon
Omega karóra reklám, print, 1916. A kép forrása: ablogtowatch.com

A ’30-as évektől a karóragyártók reklámanyagaiban a mutatók 10:10-es álláshoz közelítő rögzítése már elterjedt megoldásnak számít. Bár a különféle komplikációk (pl a mutatók többszörözése) új kihívás elé állították a reklámozókat, ökölszabályként megmaradt ez a beállítás.

A háború utáni reklámanyagokon és katalógusokban már az is megfigyelhető, hogy az egyes márkák hogyan szabják testre a saját 10:10-es szabályukat.

Rolex Explorer Oyster Perpetual újságreklám, 1959. A kép forrása: flickr.com

A 10:10-es szabály elterjedése ellenére néhány „renitens” márka (pl. Bulova) még az 70-es években is használt másféle mutató kiosztást.

A 10:10-es szabályt tehát egyfajta ökölszabályként használják a márkák, mintsem szigorú előírásként.  Márkánként megfigyelhető minimális eltérés: például a Timex reklámokon 10:09:36 a rögzített mutató állás, a Rolex 10:10:31-re, a TAG Heuer 10:10:37-re , a Bell & Ross pedig 10:09-re állítja az óramutatókat.

Bell & Ross: Evolution of Military Watch,  forrás: youtube

Sas István reklámpszichológus a 10:10-es szabályt a reklámszakma egyik legérdekesebb jelenségének nevezte és egyfajta paradoxonként értelmezte: míg a reklámcsinálók az alkotói szabadság minél teljesebb kiterjesztésére törekednek, bizonyos esetekben mégis önkorlátozásokat kényszerítenek magukra. A reklámok versenyében az alkotók (sokszor nem is tudatos módon) azért korlátozzák saját kreativitásukat, hogy a versenyt szűkebb és konkrétabb terepen vívhassák.

Az órák esetében az önszabályozás abban segít, hogy közelről, zavaró vizuális elemek nélkül fókuszálhassunk a finomabb részletekre. Nem viszi el a figyelmet – a jelen esetben teljesen irreleváns –  időpont mutatása, helyette koncentrálhatunk a részletgazdag remekműre.

„Izgalmas kérdés, hogy a szertartásosan kötelezővé váló formák meddig inspiratívak és mikor válnak banális közhellyé. ”                                                                                                                Sas István

 

 

 

 

Érdekel a téma?

Neked ajánlom: