Amikor az algoritmus felfalja a kattintásokat – az AI Slop valódi ára

Közzétéve: Szerző: Bottyán Barbara

Milyen veszélyt jelent az AI Slop a tartalomgyártásra – és miért a hitelesség az egyetlen fegyver, amit az algoritmus nem tud lemásolni?

Még talán nem is érzi olyan réginek a az internet népe Will Smith spagettievő videójának groteszk képi világára, amelyben Az ördögűző c. film egyes jeleneteit is megszégyenítő mozgáskoordinációt láthatunk egy elvileg emberi figuráról. Ezzel szemben 2026-ra bőven ellepték a hirtelen megható AI által generált videós történetek és a AI Influenszerek a világhálót. Vele párhuzamosan a szépségiparba is betörtek a magasan életszerű képminőséget, pl akár alapos bőrtextúrát is utánozni képes nyomtatott sajtóban megjelenő képek arc és kéz modellekről. Éppen ezért jogosan kérdezhetjük, mi a valószínűsége annak, hogy valódi az, ami a szemünk elé tárul a kedvenc közösségi appjainkat vagy akár a híreket megnyitva?

 

A halott internet már nem elmélet – hanem statisztika

Lássuk az aktuális számokat. A 2026-os első negyedévben a Graphite SEO cég 55 400 URL cikket vizsgált kutatása során. A hibahatár és a téves besorolások (false tagging) minimalizálására 3 különböző AI detektorral végeztek keresztvalidációt a maximális pontosságért. Az eredmények alapján az interneten fellelhető szöveges tartalmak 49,9%-a már AI által generált. Robotok írnak, szerkesztenek és olvassák a tartalmainkat és rangsorolnak nap mint nap. Jogosan kérdezheti minden internetet használó emberi lény, hogy a halott internet teória már több-e mint elmélet.

Sokat vitatott tényező, minek van meghatározóbb szerepe tartalom és weboldal optimalizálás szempontjából ha SEO-ra vagy GEO-ra fókuszálunk és, hogy mennyire igazságtalanul viszonyul az MI a humán generált posztokhoz. De mi hajtja ezt a gépezetet? Az ajánló algoritmusok már nem azt kérdezik: hasznos-e  számunkra ez a tartalom vagy, hogy ki írta? Hanem, hogy kielégíti a keresési szándékot és megállítja-e a görgetést 1,2 másodpercre.

Ha egy AI-eszközzel egyetlen délután alatt ezer SEO-cikket, posztot lehet generálni, a tartalom árupiaci tömegcikké válik.

A sótlan tartalom, elcsépelt szófordulatok és ízléstelen strukturálatlan mondatszerkezetek mind egy irányba mutatnak a tartalom készítés terén.

Ezt a jelenséget nevezi a köznyelv, és 2025-ben immár a Merriam-Webster szótár is AI Slop-nak amit az év szavának is választottak. Azonban a nyers, utómunka nélküli AI-tartalom hosszú távon életképtelen. A szakemberek között egyetértés jelenik meg miszerint a tömegesen generált szövegek és az automatizációs nyelvi mintázatok a Google frissítések után szinte azonnal elértéktelenednek, vagy be sem indexelődnek, mivel nem hoznak úgynevezett információs többletet (Information Gain).

A tartalomgyártás új aranyszabályává az úgynevezett “Mondat-teszt” válhat. Ami alapján ha a cikked bármelyik mondata ugyan azzal a megfogalmazással szerepelhet a versenytársad oldalán is, a tartalom nem eléggé differenciált ahhoz, hogy előre rangsorolódjon. Bár a piacon láthatóak olyan nagy márkák, amelyek nyers AI-tartalommal is képesek tarolni a domain-erejük és a backlinkek miatt, azonban ez csak rövid távú siker. A fenntartható megoldást a hibrid modell kínálhatja. Ennek értelmében a mesterséges intelligenciára kizárólagosan kutatási, vázlatírási feladatokat szabad bízni (megfelelő modell kiválasztása mellet). A végső forma megszületéséhez nélkülözhetetlen válik, hogy az utolsó simításokat mint az érzelmi töltet, logika, egyedi látásmód hús és vér szerkesztő tegye hozzá.

 

De hova lettek a kattintások?- A fekete doboz paradoxon

A problémát nem csupán a AI slop túlkínálata jelentheti hanem a minőségibb tartalmak láthatatlanná válása. Létezik egy jelenség, amelyet a szakirodalom ” The Great Decoupling” – a Nagy Szétválás névvel illet. Amelynek lényege: a keresési volumen növekszik, a kattintások száma viszont csökken. A felhasználók többet keresnek, mint valaha, de egyre kevesebbet hagyják el a Google oldalát. Ennek a fenomének az oka, hogy a mesterséges intelligencia által vezérelt keresési eredményekben az oldalra jutás előtt megkapják a választ ezáltal “felfalva” a kattintásokat.

A statisztikai adatokat nézve 2026-ban a hagyományos Google keresések 60%-a már kattintás nélkül ér véget. Ahol AI Overview jelenik meg a találati oldalon, ez 83%-ot is jelenthet. A Google AI Mode-ban indított kereséseknél ez az arány 93%. A Pew Research mérése szerint az AI Overviewben szereplő linkekre a felhasználóknak mindössze 1%-a kattint. Ennek egyik oka a korai információközlés a másik a vak bizalom a találatok pontosságát illetőleg. Az utóbbihoz mindazonáltal érdemes kritikus szemmel hozzáállni ugyanis a rossz linkelések és hallucinációk előfordulása miatt. A generált összefoglalók 9-10%-a téves információkat tartalmazhat, a forrásmegjelölések pedig az esetek több mint 56%-ában hibásak, vagy irrelevánsak.

Gondoljunk csak bele: egy cikk, amely éveken át az organikus forgalom gerincét adta, ma ott ül az első helyen a találati listán és a felhasználók 83%-a soha nem kattint rá, mert a Google már a találati oldalon megválaszolta a kérdését. Az Ahrefs adatai szerint az tájékoztató jellegű (Informational intent) tartalmak esetén az AI Overview az 1. helyezett oldalra érkező kattintásokat 2025 decemberére 58%-kal csökkentette amely hatalmas esés a 2025-ös tavaszi álláshoz, 34,5%-hoz képest. A megjelenítési arány és az átkattintási ráta, csökkenése ráadásul iparáganként is különböző méretet öltött. Az egészségügyi területen 43% oktatási szektorban igen jelentős akár 80%-ot esést is megfigyeltek.

Az e-kereskedelmi avagy vásárlási szándékú lekérdezéseknél az AI Overview aránya viszont meglepő mindössze 3,2%-os. Ezekben a keresésekben a Google visszavette a vezető szerepét, aminek oka, hogy a felhasználók kattintani akarnak, és a termékoldalra jutni nem csak olvasni.

Kimondhatjuk, hogy az AI összefoglalók használata szignifikánsan befolyásolja a CTR-t mind fizetett mind organikus találatok esetében. Azt, hogy a felhasználók végül hány százaléka jut el az oldalunkra az AI summary-ba bevitt keresési szándék-cél és a hivatkozások minőségének együttese.

 

GEO vagy SEO?

Mit tudunk tenni ha a fekete doboz elnyeli a tartalmat? Optimalizáljunk rá!

A tradicionális SEO fontossága mellett már nem csak az a cél, hogy az első oldalon jelenjen meg a weboldalunk, hanem, hogy az AI idézzen.

Azok a márkák, amelyeket az AI Overviewek hivatkozási forrásként jelöl meg, 35%-kal több organikus és 91%-kal több fizetett kattintást kapnak azoknál, akiket nem idéznek. A GEO-ban a SEO-val szemben az AI rendszerek szelektálási mechanizmusaira kell hatni. A márkáknak olyan fontos kérdésekre kell egyértelműen választ adniuk miszerint, milyen értéket képvisel és milyen megoldást szolgáltat. A homályos pozicionálás csökkenti annak az esélyét, hogy a modell hivatkozzon a cégre. Ez különösen kritikus ez franchise vagy töredezett márkáknál, ahol a vállalati weboldalnak, a helyi aloldalaknak és a PR-megjelenéseknek egységesen kell kommunikálni, hogy az AI tudja mit fogadjon el hiteles forrásként.

Továbbá felértékelődik a szerzett média szerepe. Milyen természetességgel jelenik meg a márka organikus módon online fórumokon (pl. Reddit) és értékelő oldalakon (pl. G2) és iparági kiadványokban.

Kiemelt szerepet kap a strukturált tartalom és a sémajelölések (Schema Markup) hozzáadása a weboldalakhoz. A séma jelölések hozzáadásával a tartalom jogosulttá válik arra, hogy a keresőmotorok, mint például a Google, kibővített keresési eredményeket, más néven rich snippet-eket (más néven rich results) jelenítenek meg. Ilyenek például a csillagos értékelések, az árak és az, hogy a termék raktáron van-e.

Innen is látszik, hogy az AI-modellek azokat a tartalmakat idézik előszeretettel, amelyek egyértelműen felépítve, tematikusan mélyen, és külső forrásokkal alátámasztva tárgyalnak egy témát.

A GEO-t ma még nem lehet (és nem is érdemes) külön tételként kezelni a SEO-tól. Mivel nem egy új csatorna, hanem a meglévő stratégiánk kiterjesztéseként funkcionál. Ahogy a felhasználók keresési szokásai újonnan vett lendülettel alakulnak át úgy nekünk is alkalmazkodnunk kell.  A klasszikus KPI-ok mellett siker új mérőszámai: a prompt lefedettség (hány releváns kérdésre adott válaszban bukkanunk fel) és az ajánlási ráta (bepipál-e a rendszer, ha a felhasználó konkrét vásárlási szándékkal keres megoldást) is bekerül a dashboard megfelelő oszlopába.

 

A Z generáció és a hitelesség a Faux médiával szemben

Visszatérve a spagettievős Will Smithhez. Az ilyen jellegű videókon 2023-ban még nevettünk vagy éppen bukásra ítéltünk. Majd 2025-ben a Google Veo 3 verziója már művi tökéletesnek tűnt. Most 2026-ban a Kling 3.0 pedig képes egyetlen promptból teljes jelenetet generálni szakadozás nélküli párbeszéddel, természetes arcmimikával és mozgással.

A 2025-ös Frontiers-kutatás 104 résztvevő bevonásával és 50 db kép felhasználásával megmutatta, hogy az emberek az AI-generált képeket átlagosan 63,7%-ban ismerik fel. De a legjobb modellek esetén ez az arány 29%-ra is visszaeshet. Sokkolóbb adat, hogy a legfejlettebb AI-képeket a résztvevők 71%-a valódinak vélte mintha elmosódott volna a határ a valós és a hamis vizuálok között. Ez azonban koránt sem jelenti azt, hogy a közönség különösen a fiatal generációk vakon elfogadna mindent amit eléjük tesznek. A jelenlegi szituáció ennél összetettebb.

A Z-generáció(1997-2012) már 70%-a használ AI-eszközöket. Ezzel ellentétesen változnak a fogyasztói igények. Az InMobi szórakoztatóipari tanulmánya szerint a Z generációs fogyasztók 61%-a nyilatkozott úgy, hogy erős és határozott preferenciát mutat a felhasználók által generált tartalom (UGC) iránt. Továbbá ennek a korcsoportnak az 56%-a, kifejezetten arra törekszik, hogy olyan márkáktól vásároljon, amelyek átláthatóan címkézik médiájukat, és az emberi írókat és tervezőket helyeznek előtérbe. Továbbá 72%-uk kifejezetten bizalmatlan az MI biztonsági protokolljaival szemben, ezért rendkívül védekezőek az automatizált adatkövetéssel szemben.

2026-ra a közönség elérkezett egy némább ellenálláshoz és a tökéletlenség vonzóvá válásához. Ez az igazi paradoxon, amellyel a vizuális marketing szembesül a “hibátlan” kép gyanússá válik. A pórustalan bőr, a szimmetrikus arc, a hibátlan beállítások nem megbízhatóságot és professzionális hatást keltenek, hanem távolságtartást. A Gen Z pontosan azokat a platformokat részesíti előnyben (BeReal, közvetlen sztori-formátumok, ” “direkt bénázások” a videókban), amelyek az esetlenséget, az emberi természetet, és a pillanatban elkapott momentumot mesélik el.

 

Összefoglaló – ezért nem elég a sok “jó” tartalom

Ma fogyasztóként és márkaként is az algoritmus fogságában élünk. Egyszerre küzdünk a minket elárasztó információ többlettel, a tartalmunk láthatóvá tételével a vizuális zajjal és a bizalmatlansággal szemben.

Az AI elköszönés helyett pedig maradni látszik a mindennapjaink színterein, legyen az munka, szórakozás vagy éppen ügyintézés. Az igazi kérdés ma nem az, hogyan tudja egy márka a legtöbb vagy a legtökéletesebb tartalmat, posztot a leggyorsabban létrehozni. Hanem, hogy mennyire marad autentikus, emberi és megbízható a fogyasztói számára. Az online statikus zaján áttörő felcsendülő legtisztább hang ugyanis még mindig emberi.

 

Fogalmi gyűjtemény

  1. AI Slop: Gyenge – hitvány minőségű, nem kívánt, mesterségesen generált tartalom. (Merriam-Webster, 2025 szava)
  2. The Great Decoupling (Nagy Szétválás): Az a jelenség, amely során a keresési volumen növekszik, a kattintások száma csökken. A felhasználók többet keresnek, mint valaha de egyre kevesebbet hagyják el a Google oldalát.
  3. AI Overview: A Google találati oldalán megjelenő, mesterséges intelligencia által generált összefoglaló válasz, amely a keresési kérdést már a találati oldalon megválaszolja.
  4. Fekete doboz: saját metafora arra, hogy a Google gemini nem rangsorol, hanem elnyeli a látogatókat és a kattintásokat. A tartalom megjelenik a találati listán de láthatatlan marad, mert a felhasználó sosem jut át az oldalunkra.
  5. GEO (Generative Engine Optimization): Az SEO evolúciójának következő állomása. Lényege nem a rangsorolás, hanem az idézettség: nem az a cél, hogy a felhasználó átkattintson a weboldalra, hanem hogy az AI-válasz hivatkozzon rá.
  6. Sémajelölés (Schema Markup): A weboldalhoz adott strukturált adatjelölés, amely lehetővé teszi, hogy a keresőmotorok értelmezzék és kibővített formában jelenítsék meg a tartalmat a találati oldalon.
  7. Rich Snippets (Kibővített találatok): A séma jelölések eredményeként megjelenő gazdagított keresési találatok, például csillagos értékelések, árak, raktárkészlet-információk amelyek a hagyományos kék linknél több információt közvetítenek közvetlenül a találati oldalon.
  8. Információs többlet (Information Gain): Az a többletérték, amelyet egy tartalom a már meglévő internetes információkhoz képest hozzáad. Hiányukban a Google algoritmusai nem indexelik vagy leértékelik az adott tartalmat.
  9. UGC (User Generated Content, azaz felhasználók által generált tartalom): Olyan tartalom, amelyet nem a márka, hanem annak közönsége hoz létre például vélemények, fotók, videók, értékelések formájában.

 

Adatforrások

 

Érdekel a téma?

Barbara további cikkeit a marketingtitkok blogon itt olvashatod!

Oszd meg, ha tetszett!

Megosztás Pintereston Megosztás LinkedInon