…avagy miért fontos a közösségi konfliktuskezelés?
A Greenpeace 2010 márciusában internetes PR-háborút indított a Nestlé ellen. A zöld szervezet arra próbálta felhívni a figyelmet, hogy a KitKat csokoládéhoz használt pálmaolaj előállítása végzetes az indonéz esőerdőkre és a bennük élő, veszélyeztetett orángutánokra is.
A természet- és állatvédők világszerte és évek óta hangoztatják, hogy az orángutánok élőhelyeinek mértéktelen pusztítása komolyan veszélyezteti a faj fennmaradását. A fejlett országok óriáscégeinek folyamatosan növekvő pálmaolaj-igényét ettől függetlenül továbbra is hatalmas erdős területek és tőzegvidékek kipusztításával elégítik ki a délkelet-ázsiai termelők.
A Greenpeace betalál: KitKat vs. Killer
A zöld szervezet támadó kampányában a Nestlé népszerű csokijának logóját alakította át KitKat helyett „Killer” (Gyilkos) névre.
„Szólj a Nestlének, hogy hagyja békén az esőerdőket!”
Ezzel a felkiáltással buzdított mindenkit arra, hogy írjon levelet, kommentet, blogot, sőt hívja fel a Nestlé-t magyarázatot követelve.
A kampány leghatásosabb eleme az a sokkoló reklámfilm-paródia, amiben csoki helyett egy orángután levágott, vérző ujjai kerülnek elő a KitKat-es csomagból. A videót persze nem csak saját weboldalára, a legnagyobb videómegosztó oldalra is feltöltötte a Greenpeace, de a Nestlé a szerzői jogok megsértésére hivatkozva szinte azonnal az eltávolítását követelte.
A Youtube egyetértett, a videó lekerült, ez pedig hatalmas lavinát indított el, és a népszerű közösségi oldalaknak hála, a történet néhány napon belül több millió emberhez jutott el szerte a világon.
A Greenpeace ezután feltöltötte a kisfilmet egy másik népszerű videómegosztó oldalra, a Vimeo-ra is, ahol már az első néhány óra alatt majdnem nyolcvanezer lejátszást generált, és a mai napig elérhető. Majd a YouTube-on ismét elérhetővé tették.
A Social Media hatalma: PR katasztrófa néhány óra alatt
A különféle internetes közösségi oldalak és blogok tömegeiből a cenzúra bármely formája gyors felháborodást váltott ki, a Greenpeace-nek így nem is volt különösebben nehéz dolga maga mellé állítani a dühös virtuális tömeget. Az első és legfontosabb támadási felület a több mint 400 millió felhasználóval rendelkező Facebook-on található hivatalos Nestlé rajongói oldal volt, melyet maga a cég üzemeltet. Az oldal látogatottsága néhány nap alatt ugrásszerűen megnőtt, melynek oka, hogy az új látogatók azért jelentkeztek, hogy valóban „beszóljanak” a Nestlé-nek.
A probléma megoldásaként a Nestlé ugyan felbontotta a szerződést a pálmaolaj-beszállítóval, majd publikálta is ezt az információt a Facebook-oldalán, azonban elkövetett egy óriási hibát. Korlátozta a közösségi platformokat: előbb levetette a fentebb említett reklámfilmet a YouTube-ról, majd a felhasználók üzeneteit próbálta cenzúrázni a Facebook-on.
Az üzleti blogokat és a nyomtatott sajtót is elérte a botrány, miközben az alapproblémát addigra már régen megoldották. 2010 április végéig a Google 546 000 találatot mutatott a Nestlé +Greenpeace kombinációra és számos anti-Nestlé Facebook-oldal jelent meg nem kevés rajongói számmal…
Érdekel a téma?
Neked ajánlom:
- Greenpeace, Nestlé in battle over Kit Kat viral
- Greenpeace attacks Nestlé with ‘Kit Kat’ viral
- How Nestlé dealt with a social media campaign against it
