A Greenpeace és a Nestlé párharca

…avagy miért fontos a közösségi konfliktuskezelés?

A Greenpeace 2010 márciusában internetes PR-háborút indított  a Nestlé ellen. A zöld szervezet arra próbálta felhívni a figyelmet, hogy a KitKat csokoládéhoz használt pálmaolaj előállítása végzetes az indonéz esőerdőkre és a bennük élő, veszélyeztetett orángutánokra is.

A természet- és állatvédők világszerte és évek óta hangoztatják, hogy az orángutánok élőhelyeinek mértéktelen pusztítása komolyan veszélyezteti a faj fennmaradását. A fejlett országok óriáscégeinek folyamatosan növekvő pálmaolaj-igényét ettől függetlenül továbbra is hatalmas erdős területek és tőzegvidékek kipusztításával elégítik ki a délkelet-ázsiai termelők.

 

A Greenpeace betalál: KitKat vs. Killer

A zöld szervezet támadó kampányában a Nestlé népszerű csokijának logóját alakította át KitKat helyett „Killer” (Gyilkos) névre.

„Szólj a Nestlének, hogy hagyja békén az esőerdőket!”

Ezzel a felkiáltással buzdított mindenkit arra, hogy írjon levelet, kommentet, blogot, sőt hívja fel a Nestlé-t magyarázatot követelve.

A kampány leghatásosabb eleme az a sokkoló reklámfilm-paródia, amiben csoki helyett egy orángután levágott, vérző ujjai kerülnek elő a KitKat-es csomagból. A videót persze nem csak saját weboldalára, a legnagyobb videómegosztó oldalra is feltöltötte a Greenpeace, de a Nestlé a szerzői jogok megsértésére hivatkozva szinte azonnal az eltávolítását követelte.

A Youtube egyetértett, a videó lekerült, ez pedig hatalmas lavinát indított el, és a népszerű közösségi oldalaknak hála, a történet néhány napon belül több millió emberhez jutott el szerte a világon.

A Greenpeace ezután feltöltötte a kisfilmet egy másik népszerű videómegosztó oldalra, a Vimeo-ra is, ahol már az első néhány óra alatt majdnem nyolcvanezer lejátszást generált, és a mai napig elérhető. Majd a YouTube-on ismét elérhetővé tették.

 

A Social Media hatalma: PR katasztrófa néhány óra alatt

A különféle internetes közösségi oldalak és blogok tömegeiből a cenzúra bármely formája gyors felháborodást váltott ki, a Greenpeace-nek így nem is volt különösebben nehéz dolga maga mellé állítani a dühös virtuális tömeget. Az első és legfontosabb támadási felület a több mint 400 millió felhasználóval rendelkező Facebook-on található hivatalos Nestlé rajongói oldal volt, melyet maga a cég üzemeltet. Az oldal látogatottsága néhány nap alatt ugrásszerűen megnőtt, melynek oka, hogy az új látogatók azért jelentkeztek, hogy valóban „beszóljanak” a Nestlé-nek.

A probléma megoldásaként a Nestlé ugyan felbontotta a szerződést a pálmaolaj-beszállítóval, majd publikálta is ezt az információt a Facebook-oldalán, azonban elkövetett egy óriási hibát. Korlátozta a közösségi platformokat: előbb levetette a fentebb említett reklámfilmet a YouTube-ról, majd a felhasználók üzeneteit próbálta cenzúrázni a Facebook-on.

Az üzleti blogokat és a nyomtatott sajtót is elérte a botrány, miközben az alapproblémát addigra már régen megoldották. 2010 április végéig a Google 546 000 találatot mutatott a Nestlé +Greenpeace kombinációra és számos anti-Nestlé Facebook-oldal jelent meg nem kevés rajongói számmal…

 

Érdekel a téma?

Neked ajánlom: