#marketingpunk évértékelő 2022

No para, nem csak rossz dolgok történtek 2022-ben. Mindössze annyi történt, hogy kiderült: nem tudtuk, hogy nincs elég bajunk.  

Idén már nem számoltuk a Covid hullámokat. Leszoktunk róla. Csendesen belopakodott a mindennapjainkba. Már nem esünk kétségbe, ha véletlenül meglátjuk a legfrissebb számokat. Megszokta a szemünk, megszokta az agyunk. Talán arra gondolunk, hogy van elég bajunk enélkül is…

 

Minden nap újratervezés

Év elején azon vettük észre magunkat, hogy a Covid – tasliból kezdtünk magunkhoz térni. Azt hittük, hogy könnyen vissza lehet zökkenni abba a bizonyos rendes kerékvágásba.

A jó öreg „régi kerékvágásba”, ahol még lehetett tervezni. Abba a jó mély kerékvágásba, ahol a terveket nem kellett havonta vagy hetente kidobni a szemétbe. Megedződtünk. Jól begyakoroltuk a mozdulatot, amivel a kinyomtatott terveket formás papírgalacsinná gömbölyítjük és Michael Jordan legszebb éveit idéző mozdulattal bedobjuk a formatervezett irodai kukába.

2022 - újratervezés

A startupok számára ez nem volt újdonság. Ők már hamarabb megedződtek. Ha valamit érdemes volt idén megtanulnunk a startup-szektortól, akkor ezt: Minden nap újratervezés.

Ha volt olyan szerencsénk, hogy olyan piacon működtünk, amit nem vágott földhöz a Covid, akkor talán volt erőnk szembe nézni az energiapiacokon és pénzpiacokon feltámadó viharokkal.

 

2022-ben nem sejtettük…

…hogy a jól megszokott egységáron vásárolt kilowatott és gázköbmétert a vállalkozásunk hamarosan tízszeres szorzóval lesz kénytelen megvenni. Elfelejtettünk számolni azzal a forgatókönyvvel, ahol tízszeresére emelkednek az energiaköltségek..

Azt sem sejtettük, hogy 2022-ben olyan árfolyamokat fogunk látni, amire nem vagyunk felkészülve sem testben, sem lélekben, sem likviditásban. Megkaptuk a stressz-tesztet: a januári 354 forintos euróból októberre már 432 forintos euró lett.

Nem sejtettük, hogy a szomszédban háború tör ki. A háborúk mindig “valahol máshol” vannak. Messze. Biztonságos távolból tőlünk. Most meg itt van mellettünk… Nem sejtettük, hogy megtörténik.

 

KATA és László

Anno 2013-ban színre lépett KATA – és ezzel sok minden megváltozott. KATA gyorsan népszerű lett. Talán azért, mert felvillantotta a reményt. A reményt, hogy el lehet indulni és bele lehet vágni az aprólékosan kigondolt ötleteink megvalósításába – vagy éppenséggel fejest ugrani az ismeretlenbe.

Havi ötvenezerért megkaptuk a lehetőséget, hogy egyenesen a piac felhúzott pofozógépével nézzünk farkasszemet. Vállalkozóként ezt szeretjük. Ne kérdezd, nem tudom racionális érveléssel alátámasztani. Mindenki másképp irracionális…

De vissza a lényegre! Egy szép nyári napon viharfelhőként tornyosult fölénk a belengetett hír: mi lenne, ha nem lenne többé KATA?

Háborogtunk, tüntettünk, okoskodtunk. A lényegen ez mit sem változtatott: meg lettünk védve,  így KATA nem érte meg a tizedik születésnapját. László megüzente: nem vénnek való vidék ez.

 

Meddig tudod feltekerni?

No para, nem csak rossz dolgok történtek 2022-ben. Mindössze annyi történt, hogy kiderült: nem tudtuk, hogy nincs elég bajunk. Ebben az évben lehetőséget kaptunk arra, hogy vállalkozóként és emberként is összekapjuk magunkat.

Már nem arról szól a verseny, hogy ki meddig tudja feltekerni a kocsiban a hangerőt. A verseny már sokkal inkább arról szól, hogy ki tudja lejjebb tekerni a szobatermosztátot.

2022 - feltekerni a termosztátot

A jó hír, hogy a könnyű nap tegnap volt. Ami nem fagyaszt meg, az erősebbé tesz. Nincs választásunk: ki kell tartanunk.

 

Vissza az jövőbe?

Tűnődhetnénk azon, hogy miért pont velünk történik EZ. Miért pont nekünk kell megtapasztalni a turbulens piaci viszonyokat. Miért pont ÉN.

A helyzet az, hogy ezzel semmire sem megyünk. Ami erőt ad ilyenkor, az a helyzet elfogadása. Az alkalmazkodás. A gyors alkalmazkodás.

Nézzünk magunkba: lehet, hogy már kicsit elfeledkeztünk arról, hogy miért csináljuk. Lehet, hogy már megkopott a lakkozás a miértünkön.

Nem baj, itt van 2022 vége. Szánjunk időt arra, hogy újralakkozzuk a miértünket.

Szánjunk időt arra, hogy visszataláljunk az erőtérhez, ami anno magához vonzott minket. Emlékezzünk vissza arra, amikor a szakmánk még “a nagy ismeretlen” volt. Amikor úgy éreztük,

“EZ AZ a csúcs, amit meg akarok hódítani.”

Ne féljünk elmerülni az emlékeinkben. Ott lesz az erő, amire szükségünk van most. Ha megtaláljuk az utat a belső mozgatórugóinkhoz, akkor sokkal könnyebb lesz szembenézni az újabb kihívásokkal a kétezerhuszonhármas évben. Mert kihívás lesz bőven, ez nem kérdés.

 

Ha érdekel, mivel foglalkozik egy Marketingpunk, kattints ide!  Gábor írásait a marketingtitkok blogon itt találod.