Mese a tetovált oroszlánról és a KLG gyújtógyertyán száguldó boszorkányról
Minden reklámnak meg van a maga története. Most egy olyanról mesélek, amelyik gyermekkorom óta különleges értékkel bír a számomra.
Édesapám a Bakony Művek szerszámkészítője volt 1987-ig, 39 évesen bekövetkezett haláláig. A veszprémi nagyvállalat rengeteg családnak adott megélhetést – emlékszem, a fél lakótelep a cég különböző egységeiben dolgozott.
A Bakony Művek dolgozóinak gyermekei a cég sporttelepén tölthették a nyári szünidő egy részét. A sportolás mellett lehetőségünk volt eljutni a Balatonra, kirándulni a környező kisvárosokba, vagy felfedezni a dimbes-dombos Veszprém látnivalóit. Az ősfás sportkomplexumban számos sportnap, illetve családi nap került megrendezésre. A legendásan erős „bakonyművekes” kollektívát a közös kirándulások, utazások, belső rendezvények is erősítették, Balatonakarattyán pedig céges nyaraló is működött.
A Bakony Művek reklámosztálya rengeteg reklámhordozót készített a ’80-as években: voltak brandingelt szórólapok, fűzött kiadványok, jegyzettömbök, irattartók, kártyanaptárak és matricák. Ötletből nem volt hiány: készültek (gyújtógyertya alakú!) sörnyitók, kitűzők, kulcstartók, még logózott nyakkendők is.
Ezek igazi, megbecsült kincsek voltak, néhányat ezek közül ma is őrzök emlékként.
A Bakony Művek leghíresebb terméke a KLG gyújtógyertya volt.
Emlékszem arra a napra, amikor Apu megmutatta nekem a keskeny papírdobozba rejtett, furcsa formájú tárgyat. Gyerekként egy igazi, rejtélyes csodának láttam, amelynek hibátlan, hófehér porcelánteste különleges, hűvös tapintású volt.
…eltelt közel 40 év
…és marketingesként időről időre szembe jut a „mágikus” KLG gyújtógyertya, amelynek szlogenjét szerte az országban ismerték:
KLG Gyújtógyertya – A motor motorja.
Igazából ez volt az egyik legelső, emocionális reklám élményem: különösen szerettem a terméket népszerűsítő kedves kis kabalafigurát, amit a Bakony Művek reklámosztálya talált ki. A tetovált oroszlán számtalan reklámhordozón feltűnt (például kártyanaptárakon, matricákon, szórólapokon).
Készültek „szívecskés” kreatívok is, amely több színverzióban jelentek meg a kártyanaptárokon. A kreatívokon később feltűnt egy boszorkány is, aki KLG gyújtógyertyán repül seprű helyett…állítólag TV spot is készült a boszorkány „főszereplésével” – sajnos ennek nem találtam nyomát.
Pár évvel ezelőtt döntöttem el, hogy írok a gyújtógyertya marketingjéről. Mivel a Bakony Műveket már régen felszámolták, én pedig évtizedek óta Budapesten élek, ezért kutatni kezdtem, hogyan vehetném fel a kapcsolatot a gyár volt alkalmazottaival. Így találtam rá a Bakony Művek munkatársait és azok hozzátartozóit tömörítő Facebook csoportra, ahol a közösség segítségét kértem egy blogbejegyzés elkészítéséhez.
Igazán megható volt a fogadtatás: számos csoporttag osztotta meg velem Apuval kapcsolatos emlékeit és többen felajánlották a segítségüket a cikk kapcsán. Külön köszönet Tiszinger Róbertnek, a Bakony Ipari Kerámia Kft. kiemelt termékfelelősének, aki sok fotót és emléket megosztott, valamint részletes prezentációt (!) készített a KLG gyújtógyertyáról. Ez mind értékes segítség volt ahhoz, hogy ez a cikk elkészülhessen.
A KLG gyújtógyertya
Tiszinger Róberttől megtudtam, hogy a magyar elnevezés (ahogyan más nyelvek is ) a viaszgyertyához hasonlítja a gyújtógyertyát, nyilván az alakja miatt (németül Zündkerze, az angol egyszerűen „szikra dugó”- nak, spark plug-nak nevezi).
Ahhoz, hogy megértsük, mekkora vívmány volt a ’80-as évek elején gyártósorra kerülő KLG gyújtógyertya, egy kicsit vissza kell utazunk az időben, egészen 1952-ig, amikor megalapították Pesterzsébeten a Szikra Gyújtógyertyagyárat. 1968 körül a kicsi, budapesti gyárat a Veszprémben működő, akkor már autóalkatrész gyártással foglakozó Bakony Művekbe integrálták. Így lett a Bakony Műveknek egy budapesti gyáregysége…Ebben az időben a gyertya márkaneve TIMKOR (por alakú alumínium-oxid =TIMföld, a kerámia másik neve KORund) volt.
1972-ben a pesterzsébeti gyárat végleg Veszprémbe letelepítették, így már helyileg is a Bakony Művek területén készültek a gyújtógyertyák – immár BAKONY néven. A cég által gyártott gyújtógyertyán megjelent a háromszögletű logó a fehér színű kerámián. Érdekesség, hogy a V’ Moto-Rock harmadik nagylemezén, az 1982-ben kiadott Gyertyák című lemez borítójának hátoldalán 4 darab Bakony gyújtógyertya fotója látható.
1980 körül (még javában épül a a szocializmus) egy korszerűbb és a versenyképesebb technológiát vásárol meg a Bakony Művek: az angol Smith’s (más néven SIMAC), „know-how”-ját, amelyet Kenelm Lee Guinness angol motorversenyző emlékére K. L. G. márkanéven kezd el forgalmazni (a márkanév csak itthon volt újdonság). A korszerű, nyugati technológia a gyártás teljes vertikumára kiterjedt: a jó minőségű kerámia alapanyaggyártó rendszeren keresztül, korszerű szigetelőtest gyártó gépeken át, a gyújtógyertya összeállításához szükséges automata elő-és végszerelő sorig minden Veszprémben készült.
A gyárat 1982. november 07-én addig nem látott külsőségek keretében adták át. (Mivel már az év végén járunk, a KLG történetét 1983-tól datálhatjuk.) A gyár 10 millió darab/év kapacitásra épült, a gyár fénykorában gyártott legnagyobb mennyiség évi 7 millió darabra tehető.
A KLG gyújtógyertya marketingje
A KLG gyújtógyertya piacralépését és márkaismertségének növelését számos reklámanyag és brandingelt ajándéktárgy is támogatta.
Készültek többnyelvű termék brossúrák és csomagolás dizájn is. A kor népszerű reklámhordozóin, a kártyanaptárokon a gyújtógyertya leggyakrabban szívecskével jelenik meg.
Számos kreatív ötlet ismert: a gyertyán száguldó boszorka mellett versenyautóként is megjelenik a KLG gyújtógyertya.
A szívecskés kulcsvizuál különféle sajtóhirdetésekben is megjelent. A gyár belső használatú nyomtatványain is következetesen ezt használták.
Dorozsmai Gábor koordinálta a KLG bevezetésének reklám tervét: a piacralépés rövid , közép és hosszútávú változatainak elkészítését. Gábor, aki 1973-tól 1985-ig volt a Bakony Művek reklámosztályának előadója, majd csoportvezetője, elmondta, hogy a kampány technikai kivitelezését a kor meghatározó reklámcége, a HUNGEXPO végezte. A kreatív ötletelést, a kulcsvizuál és a szlogen megalkotását a HUNGEXPO és a Bakony Művek szakemberei közösen alkották meg.
A reklámosztály megragadott minden lehetőséget a gyújtógyertya népszerűsítésére. Sportrendezvények vették fel a nevét, a Budapest Sportcsarnok nagyobb koncertjeinek jegyeit használták reklámhordozóként. Ilyen volt pl. az 1984 szeptemberében megtartott S:O:S: gyermekfalu koncert, a ’85 májusában tartott Dire Straits, vagy az 1986-os Falco koncert is.
Veszprémben, a Bakony Művek területén egy 60 méteres kéményen is megjelent a hárombetűs felirat. A gyújtógyertya a ’80-as évek végére már országosan is ismert márkává vált, de ez sajnos kevésnek bizonyult a sikerhez. A hazai piacon a KLG várakozáson alul teljesített. Ez többféle okra vezethető vissza. A autótulajdonosok jobban bíztak az adott autómárkához „közelebb álló” gyújtógyertyákban: az Opel tulajdonos inkább Bosch gyertyát, a Trabant tulajdonos pedig Isolator gyertyát vásárolt.
Volt egy városi legenda is, amely szerint a gyárban nem őrizték megfelelően a gyártás során keletkező selejtet és az hatalmas mennyiségben a helyi lengyel piacon cserélt gazdát. Az olcsó, de működésképtelen gyertyáktól aztán a gépkocsik nem indultak…A márka reputációjáról sokat elárul az a korabeli vicc is, amit a Bakony Művek egyik nyugdíjas munkatársa mesélt el: „A KLG gyújtógyertya 100 ezer km-ert is kibír. Csak a dobozból nem szabad kivenni…”
—————————————————————————————————————
Köszönet a Bakony Művek facebook csoport tagjainak és külön köszönet Tiszinger Róbertnek, aki nélkül nem készülhetett volna el ez a cikk.
A kártyanaptárak Halász József kártyagyűjtő jóvoltából kerültek a cikkbe.
Érdekel a téma?
Neked ajánlom:
