Fent van az interneten, biztos igaz!

Legyen szó egészségről vagy betegségekről, mindent IS megtalálunk a neten. Te biztos vagy benne, hogy amit olvasol, az igaz is?

Az utóbbi években egyre nagyobb problémát okoznak a megtévesztő oldalak gombamód történő szaporodása, hiszen ezeken igen gyakoriak a kitalált hírek, kattintás vadász vagy áltudományos cikkek. Különösen veszélyesek ezek a cikkek, ha az egészségünkről van szó! De vajon csak az álhír terjesztői nem felelnek meg az alapvető hitelességi mutatóknak, vagy a dedikáltan egészségügyi weboldalakon is találkozunk öncélú, csak reklámozás, vagy eladás miatt létrejött, vagy csak féligazságokat tartalmazó tartalmakkal? S mi a helyzet az önjelölt tanácsadókkal? Sajnos a válasz mindegyikre igaz, de hogy melyik a veszélyesebb? Talán az, amit kétségek nélkül elhiszünk! 😉

Vegyünk egy elképzelt világot: egészségtudatosan élünk, ami mellett csak igen ritkán kell orvoshoz járnunk. Ha mégis mennünk kell, online kitöltünk egy kérdőívet a tünetekről, másnapra kapunk időpontot az orvosunkhoz, aki időben, mosolyogva fogad minket, és ha szükséges, megvizsgál, ha nem, akkor csak megnyugtat minket, hogy minden rendben lesz. Ezt követően elektronikusan megkapjuk Tőle a receptet (ez egyébként már most is működik néha az EESZT-nek köszönhetően), majd a gyógyszertárból kilépve egy perszonalizált levél vár minket a gyógyszerek, vitaminok, étrendkiegészítők szedéséről, a mozgásról, masszázsról, kiegészítő terápiákról.

Elképzelt világ
Kép forrása: Pixabay

A kezelési tervben százalékos arányban leírják, hogy melyik terápiának milyen kutatási eredményei vannak, s várhatóan egyik-másik terápiának milyen eredményei lehetnek, melyek közül kiválaszthatjuk a nekünk szimpatikust. A rendszer kalkulál és azonnal kapunk egy prognózist arra vonatkozóan, hogy hány nap, hét múlva leszünk ismét 100%-osak, ha ezt, vagy azt választjuk a kezelési tervből.

A terápia alatt természetesen többször is kapunk egy-egy kedves videó üzenetet az orvosunktól, aki kedélyesen érdeklődik a hogylétünk felől és biztat minket: ne adjuk fel a diétát/ mozgást/ gyógyszereket/ stb. Mire letelik az előre kalkulált kezelési idő, ismét jól leszünk, ezért elküldhetjük értékelésünket egy szuper biztonságos felületen keresztül, hogy mennyire volt nehéz betartani az adott terápiát?

 

Ideje felébrednünk és egy picit a valóságról is beszélnünk! 🙂

Merthogy a gond ott kezdődik, hogy nem élünk egészségtudatosan. (Nem kell felhördülni, nem török UpDate Norbi babérjaira, de ami tény, az sajnos tény?) Ha már nagyon kellemetlenek a tüneteink, elmegyünk péntek este az ügyeletre (SBO-ra), hátha csinálnak gyorsan egy MR-t, vagy minimum egy CT-t, hiszen nagyon rosszul vagyok! ? elvégre a szomszéd Pistának is egyből csináltak valami agyi röntgent, csak mert sztrókra gyanakodtak nála? És különben is, azt olvastuk a Google-ben, hogy a fejfájás mögött akár agydaganat is állhat?

Kép forrása: pixabay

Szóval miután már diagnosztizáltuk magunkat először Dr. Google-nél, elolvastunk még legalább 10 cikket, amelyeknél persze nem volt egyetlen szerző sem (esetleg egy doktornak tűnő valaki?), vagy egy dátum, hogy mikor készült a cikk, netán egy forrás, hogy mégis mire hivatkozva írnak, megkérdezzük Anyut/szomszédot/havert is, hogy neki mi a véleménye. Elvégre ő mégiscsak tapasztaltabb, mint mi. Most, hogy már 100%-osan tisztában vagyunk a diagnózissal, keresünk egy-két Facebook csoportot (esetleg fórumot), lehetőség szerint olyat, amiben benne van, hogy „Mindent a „..”-ról, de legalábbis legyen benne egy-két rövidítés, és az sem baj, ha sokan vannak benne, mert akkor, tuti fognak tudni segíteni.

 

Dr. Internet

Új barátainkhoz csatlakozva, gyorsan leírjuk a diagnózisunkat, és várunk. Hál’ Istennek itt nem kell sokat várni – nem úgy, mint az egészségügyi rendelőkben, mert megközelítőleg 3 perc alatt kb. 356 ajánlást kapunk arra, kinek, mi használt egész biztosan (ezt hívják egyébként a tudósok nem tudományos bizonyítéknak, szemben a metaanalízisek, szisztematikus összefoglalójával – ami persze a laikus olvasóknak nem sokat mond). Első helyeken a homeopátia áll, ami mindenre is jó, majd a PI-víztől a varázsgombáig, a ‘Dr (értsd: aposztrófos-doktorok) ajánlástól a nemzetközileg is elismert természetgyógyászig, mindent megkapunk. Egy-két elvetemült beajánl pár orvost, de őket azért gyorsan lehurrogják, mondván:

„csak a pénzemet nyúlják le, pedig én fizetem a drága egészségügyi hozzájárulást!”

Azért néha akad pár „öngyilkos-jelölt” is, aki megpróbálja elmondani, hogy neki az orvosa milyen gyógyszert írt fel, de „szerencsére” a gonosz gyógyszerlobbistákat leverik, mint egy forradalmat.

Pár hét elteltével, amikor már mindent IS kipróbáltunk/ bevettünk/ megettünk/ rákentünk/ feláldoztunk, és amikor már a munkahelyünkről is jelzik, hogy ha nem megyünk vissza dolgozni, bizony ki fognak rúgni, megpróbálunk eljutni orvoshoz. DE AZONNAL!

Mire valóban eljutunk egy jó szakorvoshoz (jó szakorvos=elérhető, kedves, mosolygós, csinos, barátságos, segítőkész, időben fogad, gondoskodó, ráér és tényleg az a szakterülete, amire szükségünk van?.), addigra sajnos már hatványozottan rosszabbul vagyunk. Szerencsére, amint meglátjuk, újra erőre kapunk, és hatalmas hévvel (=bizonyossággal) állunk neki felsorolni, hogy mi a diagnózisunk, s örömmel mutatjuk meg neki a hőtérképes ultra-termográfiai vizsgálaton készült szép színes képeinket, s felkészültségünket mutatva vitába is szállunk vele. Hiszen mi már minden (=MINDEN!) tanulmányt elolvastunk és különben is: a doki nem elég felkészült.

Természetesen a fenti történet egy kitalált személyről és szituációról szól, mi NEM ilyenek vagyunk!

Itt azért óvatosan megjegyezném – mielőtt keresztre feszítenétek a fentiekért, hogy a Szinapszis kutatása szerint manapság 3 betegből 2 (!) először az internethez fordul, ha valamilyen egészségügyi problémával kapcsolatban információhoz szeretne jutni, és csak utána az orvoshoz, így elgondolhatjuk, hogy mekkora jelentősége van az online egészségügyi információknak, illetve azok hitelességének.

 

Lerántom a leplet – csalódások helyett

A Google tele van hülyeségekkel. Még akkor is, ha az ?ideális szakértő?, mindig a rendelkezésünkre áll? Ez sajnos tény. Ahogy a Wikipedia is, hiszen hús-vér emberek szerkesztik, akik nem biztos, hogy szakértők. (De ki a fene az a szakértő??? Erről majd máskor?)

Az egészségügyi weboldalakból Dunát lehet rekeszteni, bár sajnos jó pár az alapvető hitelességi kritériumoknak sem felel meg, mint például:

  • ki írta a cikket, van-e valami egészségügyi végzettsége (nem, az akupunktúrás masszőr nem tartozik ide!)
  • mikor íródott a cikk,
  • mire hivatkozik,
  • és egyáltalán, mi célja van az oldalnak? ?

Erről egyébként írtunk egy viszonylag hosszú metodikai cikket az Orvosi Hetilapban, ?Rendszer az egészségügyi weboldalak hitelesítésére? címmel, amit elvetemültek akár el is olvashatnak.

Matics Kata és Dr. Horváth Tamás. Kép forrása: EgészségKommandó (fotó: Jánossy Noémi)

Merthogy jött egy szép januári nap 2017-ben, amikor is rengeteg szabadidőnkben Dr. Horváth Tamás fül-orr-gégész főorvossal közösen nekiláttunk nemzetközi kutatások alapján elkészíteni egy rendszert (alig több, mint 7 hónap alatt sikerült is), mely éppen a cikkek, weboldalak hitelességét vizsgálja. Ezt a rendszert EgészségKommandó névre kereszteltük el, és az indulás óta eltelt közel 2,5 évben több, mint 600 weboldalt néztünk át, melyből 171 olyan weboldallal találkoztunk, mely egyáltalán alkalmas volt az átvilágításra, és mindösszesen csak 49 (!) ment át a rendszeren.

Hogy ne érezzük magunkat egyedül, azóta már egy civil szervezetet is létrehoztunk kezdeményezésünk mögé, Hiteles Egészség-kommunikációért Egyesület névre keresztelve, és hozzánk hasonló gondolkodású orvosok, online kommunikációs szakemberek és betegszervezeti képviselő segítségével szabadidőnkben kutatásokat végzünk, előadásokat tartunk, és persze pásztázzuk az internetet, hogy minél több hiteles egészségügyi weboldalt ajánlhassunk nektek.

 

Záró gondolatok

  1. Mi (értsd, a rendszer kitalálói és még pár ezer egészségügyi és kommunikációs szakember) az ún. evidence based medicine-t, azaz a bizonyítékon alapuló orvostudományt fogadjuk el. Éppen ezért csak a hagyományos, nyugati, tudományos alapokon nyugvó orvoslással foglalkozó weboldalakat hitelesítjük, alternatív, komplementer, jellemzően tudományos alapokat nélkülöző gyógymódokkal foglalkozó weboldalakat nem világítunk át, mivel azok hatékonyságára általában érdemi értékelhető bizonyítékok nem állnak rendelkezésre.
  2. Az interneten bárki, bármit írhat tünetekről, betegségekről, kezelési módokról, miközben minden szaktudás nélkül esetleg mások egészségével is játszik. Ez fokozottan igaz a közösségi médiára.

 

Ne játssz hát mások egészségével, és ne higgy el mindent, amit az interneten olvasol!

Források:

Kutatás az internetes egészségügyi információszerzésről
Rendszer az egészségügyi weboldalak hitelesítésére
Evaluating internet health resources in ear, nose, and throat surgery.
Az EgészségKommandó weboldala