Nagyon sok jel mutat arra, hogy a gépeknek – akik nyilvánvalóan nem emberek -, lesz egy külön gazdasága. Lehet hamarabb, mint gondolnád…
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy lesz olyan autonóm, önálló döntés meghozatalára képes szoftver vagy akár hardver is, amely akár pénzügyi tranzakciókat, beszerzéseket, vásárlásokat, dokumentáció elküldését végzi a jövőben minimális emberi kontroll mellett.
A jelen
Képzelj el egy olyan helyzetet, melyben egy kamion beáll egy üzemanyag kútra, mondjuk a Shell kútjára, majd ott megkezdi az üzemanyag vételezését. majd az üzemanyaggal való feltöltést követően a kamion kifizeti a vásárolt üzemanyagot, elintézi a papírmunkát és a töltőállomás közötti papírmunkát, (számla műveletek, bizonylatok küldése-fogadása megfelelő helyre) majd ezt követően emberi beavatkozás nélkül lezárja ezt a pénzügyi tranzakciót.
Vagy képzeld el azt a helyzetet, melynek során egy megközelítőleg harmincezer forintos nyomtató, a korábban megadott fizetési megoldással – lásd bankkártya, egyszer csak megrendel egy pár nyomtató patront. Nemcsak, hogy megrendeli, de kiszállíttatja, ami a te beavatkozásod nélkül, egyszer csak megérkezik az ajtódba.
Tehát az önálló, autonóm döntésre képes szoftverek és hardverek időszaka megkezdődött már. Ez tény.
A jövő
A jövőben nem csak olyan pénzügyi tranzakciók lesznek, melyet emberek döntenek el. A virtuális, esetleg mesterséges intelligencia által működtetett személyi asszisztensek a jövőben a tulajdonosuk vagy megbízójuk érdekkörében bizonyos összeghatár felett önálló beszerzéseket fognak bonyolítani. Miért?
Ha megvizsgálsz egy különös, a szakmánk mindennapi életéhez hozzátartozó folyamatot, mint például a Meta fizetési megoldását, melynek során te öt évvel ezelőtt megadtál egy bankkártyát a Meta számára, amit a Meta minden héten, akár több alkalommal is száz- vagy kétszázezer, háromszázezer forinttal is automatikusan megterhel, melyet a bankod kiegyenlít a beavatkozások nélkül.
Ez nem őrület, pedig könnyű belátni, hogy az efféle kontroll nélküli költés mekkora kockázatokkal jár. Mégis az látható, hogy egy teljes szektor több tízezer, ha nem százezer szereplővel engedélyezi mind a Meta, mind a Google számára, hogy automatikusan, a tulajdonos döntését meg sem kérdezve terhelje be nagy összegekkel a számláját. Hogy miért? Mert kényelmes és gyors.
A szubjektivitás hiánya
Mint az látható a fenti példákból – melyből azért olyan túl sok nincsen -, egyetlen gépi döntésnél sem játszott szerepet semmilyen szubjektum. Amikor egy ember vásárol mondjuk egy tintapatront – csak hogy az előző példával tudjunk továbblépni -, akkor a tulajdonos megvizsgálja annak lehetőségét, hogy egyenesen a gyártótól vásároljon patront, ami vélhetően az egyik legdrágább megoldás, vagy kikeresse a legolcsóbb megoldást a piacról. Esetleg utángyártott patronokban is gondolkodjon, ami lényegesen olcsóbb, mint bármilyen más megoldás. Természetesen a minősége is sokkal alacsonyabb.
Jelen példában látható, hogy ez az autonóm döntéshozatalra képes, rendkívül olcsó és egyszerű nyomtató, nem hozott meg olyan döntéseket, mint például egy gyors árverseny lebonyolítása. Ezért ez a példa nem egy klasszikus autonóm döntéshozatal, mert abban az esetben a tulajdonosa érdekét tartotta volna szem előtt az első helyen. Vagyis a jövőben elvárható, hogy egy ilyen asszisztencia jellegű szolgáltatás, a tulajdonos érdekeit szolgálja. Nem feltétlenül csak a kényelmét, hanem a pénzügyi hatékonyságát is.
A machine economy
A machine economy* egy olyan, gép és gép között lezajló tranzakció, melynek során a két résztvevő szoftver vagy hardver, pénzügyi-gazdasági tranzakciót bonyolít le egymással. Fizet valamilyen termékért vagy szolgáltatásért, pl. egy kávéautomata feltöltését az automata autonóm módon megrendeli egy third-party szolgáltatótól.
A fizetés
A Machine Economy peer-jei, azaz a résztvevő felek – a vevő és az eladó – minden esetben egy hardver vagy egy szoftver. A fizető fél természetesen egy természetes személy vagy egy gazdasági társaság.
Jog, garancia és felelősség az autonóm rendszerek világában
A jogi része talán a legizgalmasabb ennek a kérdéskörnek. Egy önálló döntésre képes hardver és/vagy szoftver, vajon jogi személynek minősül-e? Ez egy rendkívül komplex jogalkotói és jogalkalmazói kérdéskör, melyet ebben a cikkben meg sem próbálunk kinyitni, de érdemes elgondolkodnunk azon, hogy egy problémakezelést hogyan valósítana meg valamelyik fél a gépek gazdaságában.
Jelenleg nem pontosan ismert és definiált, hogy egy automata, autonóm döntéshozatal során meghozott pénzügyi tranzakciós döntést követően, a hibás teljesítést, a rossz minőségű terméket, a rossz minőségű szolgáltatást nyújtó, vagy vásárló gép hogyan tudja érvényesíteni a garancia és a hibajavítás feltételeit. Az ügyfélszolgálatról természetesen nem beszélünk most, hiszen, ha a robotunk, szoftverünk valamilyen rossz terméket rendel, jelenleg természetesen ezt egy embernek kell kijavítani. Ami egyáltalán nem meglepő.
Készülj a machine economy korszakára
Azok a cégek, akik képesek voltak működő webshopot létrehozni emberek számára, már dolgoznak azon, hogy milyen interface-ek, milyen technológia, milyen hálózati feltételek, milyen sávszélesség, milyen protokollok szükségesek ahhoz, hogy a gépek zökkenőmentesen tudjanak a gazdáik érdekkörében autonóm vásárlásokat lebonyolítani. A machine economy egy robbanás előtt álló M2M** terület. Maga a terület még feltáratlan, a komplex technológiai megoldások viszont jobbára adottak. Kiemelném a mesterséges intelligencia szerepét ebben a folyamatban.
Figyeld az autonóm szoftverek és hardverek fejlődését. Érdemes követni a blogot, ahol időről időre újabb információkat mutatunk nektek erről a jövő szempontjából kritikus területről.
Figyeld a mesterséges intelligencia megoldások fejlődését. Ne csak a képalkotó megoldásokat, VEO 3, Midjourney, és társait. Ne csak a nagy nyelvi modelleket figyeld, mint a ChatGPT, mint a Perplexity, stb., ne csak CoPilotban gondolkodj, hanem figyeld a drón technológia, különösen a katonai drón technológia fejlődését.
Kiemelten fontos terület a virtuális mesterséges intelligencia fejlesztések területe. Valamint itt említeném meg a gépi látás rohamos fejlesztését is.
Iratkozz fel és kövess szakmai csoportokat a LinkedINen, a Facebookon, nem csak magyarul, de akár angolul is. A legfrissebb mesterséges intelligencia híreket szakmai blogokon és zárt csoportokban érheted el. És természetesen itt nálunk.
Fogalommagyarázat:
*Machine Economy: A gépek gazdasága olyan digitális ökoszisztémát jelent, ahol a gépek és rendszerek önállóan kommunikálnak, döntéseket hoznak és akár pénzügyi tranzakciókat is végrehajtanak, emberi közreműködés nélkül. Nem csak adatot gyűjtenek, hanem valós, üzletileg értelmezhető cselekvéseket is végrehajtanak, pl rendelnek egy szolgáltatást, optimalizálnak egy folyamatot vagy fizetnek érte.
Ez a modell az IoT-eszközök, a mesterséges intelligencia, a blockchain és az automatizált fizetési megoldások találkozásából jött létre.
**M2M: A Machine to Machine (M2M) a gépek közötti közvetlen, automatikus kommunikációt jelenti, ami valós idejű visszajelzésen alapuló automatizációt tesz lehetővé. Ez a machine economy alapköve: ettől tudnak az eszközök együttműködni. Az adatcsere történhet helyi hálózaton, vezetékes hálózaton, vezeték nélküli hálózaton vagy akár speciális ipari protokollokon keresztül.
Érdekel a téma? Olvasd el Attila további cikkeit a marketingtitkok blogon!
