A KreaTúra Marketing Podcast májusi vendége Kiss Miklós designer-képzőművész, akinek legújabb installációja nagyot ment Budapesten.
Legújabb podcastunk vendége Kiss Miklós, akinek kül-és beltéri művészi installációi a világ számos pontján megcsodálhatóak. Interaktív emogram labdái meghódították Dél-Korea és Kína kortárs galériáit. Legutóbbi (immár hazai) projektjében pedig egy közvécéből varázsolt kiállítóteret.
Dolgozott a Heinekennek, a Budapest Airportnak a Lincoln Centernek és ő tervezte Kaposvár és a Design Terminal arculatát.
Aranycsótány a múzeumban
Bizonyára sokan emlékeztek Danny Ocean-re – az Ocean’s filmek kitalált főhősére – aki csapatával együtt hónapokon át tervezte a műkincslopást egy extrém módon védett múzeumból.
Kiss Miklóst is megihlette a film, de csavart egyet a történeten. Ő a saját műtárgyait csempészte be a világ leghíresebb múzeumaiba. Az egyik műtárgy egy arany csótány volt. Egy nem kimondottan jóhírű rovar, részletesen kidolgozva, megmunkálva, 14 karátos arany bevonattal.
A csótányt azonban nem csak otthagyta egy sarokban, hanem ellátta információs táblával, melyet a múzeum stílusában, az arculatnak megfelelő tipográfiával készített el.
Ha ez nem lenne elég, a csótányról az ajándékboltban kapható képeslapot is elhelyezett, melyen ugyanaz a QR-kód szerepelt, mint a hétköznapi ajándéktárgyakon.
Art is an unwelcoming society
Miklósra jellemző az erős koncepcióalkotás, akár 2-3 értelmezési rétege is lehet egy-egy műalkotásának.
Tapasztalata szerint a nemzetközi művészvilág egy zárt, elit klub, a fiatal generáció alig kap lehetőséget. A csótány ebben a kontextusban a kelet-európai létformát szimbolizálja, mert Kiss úgy látja, a régió alkotóit beskatulyázzák.
Hacsak nem valami nagyon drámai témával próbálkoznak, esélyük sincs a fősodorba kerülni. Pedig szerinte lenne a helyi alkotóknak is mondanivalójuk és szívesen bemutatnák a munkáikat nemzetközi közönségnek.
Pókasszony és Excalibur
Az első néhány dolog, amit egy alkotó a pályája kezdetén megtapasztal: az értetlenség, a kívülállás és a közröhej.
Miklós a pályáját egy adminisztrációs hiba miatt a Képzőművészeti Egyetem helyett a ma már nem létező Dekoratőr Iskolában kezdte. Itt találkozott műsorvezetőnkkel, Jacsó Péter Tivadarral. Peti egészen addig nem hitte el, hogy Miki jól rajzol, amíg egy nap meg nem látta az akvarelljét, egy fotórealisztikusan ábrázolt tőrről. Miki szerényen hozzátette, hogy ezt 16 évesen rajzolta.
Az itt töltött egy év Miklós számára tét nélküli volt. Ez a vizsgamunkáján látszik a legjobban, mely egy táncosnőt ábrázolt, akinek a lábait mozgás közben ábrázolta. A vizsgabiztosok nem értették: ez valami harisnyás pókasszony? – érdeklődtek. A kereskedelmi kirakat és a művészeti installáció határait feszegető kompozíciót elkaszálták.
De ez nem zavarta abban, hogy ősztől a Képzőn folytassa a tanulmányait…
Pop&Roll
Miklós legfrissebb projektje egy művészeti galériába oltott illemhely. A Madame Tussaud tövében megbúvó helyiségbe automata beléptetőkapun keresztül vezet az út. A jegyen a némileg megtévesztő ’Dine In’ felirat szerepel.
A látogatókat azonban ez nem zavarja. Többségük szelfizni jön Kiss Miklós alkotásaival. Kisebb részük hagyományos módon használja az illemhely funkciót. A hely mindkét célra tökéletesen alkalmas.
A kiállítótér neve áthallásos: Pop&Roll. A “roll” értelmezhető papírgurigaként, a “pop”-ot egy “o” betűvel megtoldva pedig utal az itt keletkező végtermékre is…
A mock-up királya
A hazai grafikus körökben Miklóst a mock-up királyának hívják. Nem csak a logó tervezésre fordít elképesztő erőforrást, hanem az elkészült rajz vizuális bemutatására is.
Kiss Miklós – Kreatúra Podcast #24/5
Az új podcast-ból az alábbi kérdésekre is megtudhatjuk a választ:
- Miért elégedetlen a már elkészült munkáival?
- Ki és mekkora szemétdombon lesz f*sza gyerek?
- Mely nemzetközi művészekre és designerekre figyel Kusama Yayoitól Maurizio Castellanig?
A Kreatúra Podcast havonta jelentkezik friss tartalommal.
Pali további cikkeit a marketingtitkok blogon itt olvashatod.
