A reklámügynökségi honlapok és bemutatkozó anyagok szinte kizárólag online marketing megoldásokat kínálnak, ahogyan a piacon elérhető marketing kurzusok is. Adódik a kérdés: az offline marketing tudás már sz@rt sem ér?
Képzeljük el, ahogy lesétálunk a szomszéd közértbe egy kiló lisztért.
Hány offline impulzussal találkozunk?
Billboardok, citylightok, oszlopra ragasztott apróhirdetések. Fényreklámok, ablakmatricák, cégtáblák, totemoszlopok. Autódekorációk az elsuhanó kocsikon. A boltba belépve koncentráltabban érnek az ingerek: biztonsági kapu dekor, szórólap, padlómatrica, polcvég kihelyezés, wobbler, termékcsomagolás, kasszadisplay, mozgásérzékelős interaktív monitor, egyedi kínáló és még ki tudja hány csilliárdnyi apró reklámimpulzus verseng a figyelmünkért. A blokk hátulján is reklámüzenetet találunk, a mosdóban és a próbafülkében is indoor plakátok támadnak. Az offline marketing köszöni szépen, jól van és hatékonyan teszi a dolgát.
Ki tervezi és gyártja ezeket, ha a szakma 99%-a online kampányokon, influenszer marketingen és keresőszó marketingen pörög? A maradékuk meg azon, hogy megtanítsa, hogyan írassunk gyorsan cikket a ChatGPT-vel.
Az online kereskedelem évről évre dinamikusan növekszik. 2022-ben elérte a 15%-ot, 2026-ra akár 24% is lehet.
Enyhe kínrímmel élve a marketingkommunikációs szakma marketingkommunikációja (elnézést, szóltam előre) erre a 15%-ra fókuszál, nem a fennmaradó 85%-re.
POS – a nagy túlélő
A POS anyagoknál van a legnagyobb kontraszt a kommunikációs hype hiánya és az alkalmazott eszközök sokszínűsége között. Húsz éve, a marketinges pályám kezdetén a fő alkalmazási területük a hipermarketek és plázák voltak. Ma ez a piac felrobbant, lehetetlen elképzelni benzinkutat, drogériát vagy patikát in-store reklámanyag nélkül. De ez csak a jéghegy csúcsa, mert a sarki pizzástól a használt telefonosig mindenki használja a beltéri marketing jól bevált eszközeit, sőt múzeumokban, orvosi rendelőkben is találkozhatunk velük.
A POS ráadásul az LCD képernyők térnyerésével épp megújulási szakaszban van. Gondoljunk csak London híres terére, a Piccadilly Circus-ra: a tér északi felén elhelyezkedő sarokház fala ma már ikonikusnak számít óriási kijelzőivel, videós reklámfelületeivel.
Hogy lehet az, hogy az, hogy mindenki az online hirdetéseket élteti, miközben a világ legdrágább reklámja még mindig egy hagyományos médiumban fut? A Superbowl döntő szünetében közvetített spotokról van szó. A legnagyobb autógyártók, gyorsétteremláncok és FMCG cégek mellett például az Amazon is itt hirdet. Pedig ezeket a megjelenéseket sok millió dollárban mérik…(Ha úgy döntesz, hogy csak egy reklámot néztek meg az idei felhozatalból, ezt ajánlom)
A PopCorners egy tortillagyártó cég, ami pár éve átütő sikert aratott Totál szívás (Breaking Bad) karaktereit hívta vissza egy reklámos örömködésre. Jó érzékkel akkorra időzítették, amikor az eredeti sorozat, sőt a spinoff-ok körüli hype is lecsengett, így egyszerre hat frissnek és mégis ismerősnek.
Az elkophatatlan óriásplakát
Ki emlékszik a Három óriásplakát Ebbing határában című filmre? Ha pusztán szakmai szemmel nézzük ezt a nem könnyen emészthető mozit, bepillanthattunk az alacsony költségvetésű kreatívgyártás és nyomtatás kulisszatitkaiba. Számomra azért is emlékezetes a film, mert rég láttam ennyire rossz állapotú billboardokat 🙂 De ha maradunk a tisztán szakmai megközelítésnél, remek példa arra, hogy mennyire hatékony lehet, ha jó helyen, jó időben, megfelelő üzenettel használjuk ezt az eszközt.
A valóságban persze ritkább, hogy egy egész kisváros felbolydul három billboard miatt, de valljuk be: talán az üzenetek sem ennyire tűpontosak. Kár a kihagyott ziccerekért, mert minden egyes plakát előtt ezrek haladnak el naponta.
Mi a helyzet a nyomtatott sajtóval?
A nyomtatott sajtótermékek visszaszorulását fájó szívvel konstatálom. A napilapok gyakorlatilag megszűntek, a hetilapok és magazinok száma pedig folyamatosan csökken. Ezzel együtt megjelent egy új perspektíva: a nyomtatott kiadványokban megjelenő híreknek nő a presztízs értéke, plusz egyre több nagy gyártó és szolgáltató nyúl a sajtóhoz, mint tartalommarketing eszközhöz. Időnként változó minőségben, de van pár igazán nívós kiadvány, amit élmény kézbe venni.
Az pedig kifejezetten jó hír, hogy nem érdemes a printet temetni: az MLE kutatása szerint tízből majdnem négyen olvasnak legalább havi szinten nyomtatott napilapot és/vagy magazint is. A hirdetési szempontból relevánsnak tartott 18–59 éves célcsoport körében hasonló mértékű az olvasottság. A print olvasás egyáltalán nem csak az idősebb korosztályokra korlátozódik!
Az offline marketing köszöni szépen, jól van és velünk marad még egy jó ideig biztosan. Ha találkozni szeretnél vele, a következő kampánytervezésnél élj az integrált marketing megoldások kínálta lehetőségekkel és söpörd be az elismerést az innovatív megoldásaidért.