„Hatalmas korty az emberiségnek” – Kólaháború az űrben.

1985 július 29. és augusztus 6. között a Challenger űrrepülőgép fedélzetén ádáz csata dúlt a két legnagyobb kólagyártó cég között.

“A nagy kólaháború” –  így emlegették A ’80-as években a Coca Cola és a Pepsi ádáz küzdelmét, melyben a felek a legváltozatosabb marketingeszközökkel igyekeztek a másik fölé kerekedni.  Reagan csillagháborús tervével szinte egy időben a Coca Cola Company is a világűrbe akarta áthelyezni a csatateret.  A kólagyártó cég 1984-ben megállapodást kötött a NASA-val a “Coca Cola Space Can” teszteléséről az űrsikló program keretében.  A megállapodás nem maradhatott titokban: a Coca Cola Company legnagyobb riválisa, a Pepsico Inc. is bejelentkezett az amerikai űrhivatalba és jelezte, hogy részt kíván venni a kísérletben.

A NASA a Challenger űrsikló 1985-ös (STS 51-F jelű) küldetésén biztosította mindkét fél részére a tesztelés lehetőségét.

A két kólagyártó óriási marketing lehetőséget látott az űr meghódításában és nem számolták a projektre költött dollárokat.  A vetélytársak elsősorban a technológiai fejlesztésre koncentráltak. A tárolás mellett azt is meg kellett oldaniuk, hogy a kozmonauták a  a speciális körülmények között is ki tudják nyerni az üdítőitalt a tartályokból.  A Coca Cola 250 ezer dolláros kerettel készítette el a speciális szelepkapcsolóval ellátott italadagolóját, míg a Pepsi saját bevallása szerint dollármilliókat költött a saját fejlesztésére. A speciális italadagolók időben elkészültek, de az elkészült üdítőital tartályok leginkább borotvakrémes flakonokra emlékeztettek.

Coca Cola Space Can, 1985. Forrás: spaceflightblunders.wordpress.com

Végül négy-négy palacknyi cukrozott szénsavas üdítő került a Chalenger fedélzetére. A Challenger tudós kozmonautái, akik a küldetés során 7 tudományágban összesen 13 kísérletet végeztek el,  biztosan örömmel illesztették be szoros protokolljukba a flakonos üdítők tesztelését. Az űrhajósoknak értékelniük kellett a folyadékok adagolásának módját mikrogravitációs környezetben és természetesen a folyadék ízét is. A nappali műszakban a Coke-ot tesztelték, az éjszakai szolgálat Pepsit ivott.

Dr. Karl Gordon Henize csillagász asztronauta teszteli a Pepsi italadagolóját a Challenger űrsikló fedélzetén.  Kép forrása: wonderfulengineering.com

A kísérletből egyik fél sem került ki győztesen. Ennek csak kisebb oka volt a hűtés hiánya. A legnagyobb probléma a szénsavban rejlett. A földön az emésztőrendszerben természetes módon elkülönülnek a gázok és a folyadékok. Az űrben azonban ez másként működik: súlytalanság állapotában a könnyű gázbuborékok nem tudnak távozni a gyomorban levő folyadékból, hiszen az is lebeg. Mivel a folyadék nem válik el a légneműtől, a nyelőcsövön keresztül nem csak a gáz, hanem a kettő együtt távozik,  gyakorlatilag savas refluxot előidézve, amely rettentő kellemetlen élmény, különösen egy űrsikló belsejében.

A kozmonautákon kívül egyik rivális sem tekintett fiaskóként a tesztelésre: a Coca Cola Company különleges, továbbfejlesztett italadagolói megfordultak a MIR űrállomáson, valamint a Challenger és az Endeavour űrsiklók fedélzetén is.

A Pepsi az űrháborút marketing eszközökkel folytatta. Megszületett az áthallásos szlogen:

“Hatalmas korty az emberiség számára”.

TV spot-jaiban (például a Ridley Scott által rendezett 1985-ös TV reklámban) visszatérő elem lett a világűr meghódítása, de a reklámokból azonban száműzték a borotválkozó flakonra emlékeztető kis tartályt.

Aztán 20 évvel később a Coca Cola úgy döntött, hogy a legendás italadagolót újrahasznosítja egyik reklámfilmjében. De ez már egy másik történet…

Érdekel a téma? Neked ajánlom:

The Cola Wars. Smear Campaigns in Space?

This Is What Happens When You Drink Soda In Space, And It’s Not Fun

Soft Drink Bottles in the 1980s

The Time Coke and Pepsi Brought Their Rivalry to Outer Space